2017. február 16., csütörtök

Tavaszt várva

Tegnap már bicajoztunk. Igaz nem sokat, mert Szili beteg, de szerencsére már sokkal jobban van, gyakorlatilag semmi baja, csak még antibiotikumot szed. Egyszerűen nem lehetett kihagyni a gyönyörű napsütéses időt. annyira kívánkoztam ki, ráadásul a gyerekek is rágták a fülem. Nem kellett kétszer mondaniuk. Már én is töröm a fejem, hogy lassan előszedem a bicajom, veszek rá egy szép fonott kosarat előre, varrok bele virágos anyagból bélést, nyeregre párnát. Ki van találva rendesen. Eddig sokszor két gyerekkel bicajoztam. Rozi ült elöl, Szili hátul. Nagyon megterhelő volt, idén már nem vállalom. Szili bicajozik mellettünk, Rozi hátul fog ülni, így marad hely a fonott kosárnak :) Alig várom már, hogy 20 fok közeli hőmérsékletek legyenek. Tévedés ne essék! Még mindig az ősz és a tél a kedvencem (persze olyan igazi tél), de már nagyon várom az estig kint lebzselős délutánokat.
Tavaly nyár végén elkezdtük felújítani a hinta padunkat, meg is van hozzá minden alapanyag, a vázat le is festettük, de aztán valahogy feledésbe merült. Most tavasszal mindenképp megcsináljuk!

Készítettem amúgy valamit. Mindjárt mutatom is. Soha még nem inspirált annyira a tavasz, mint most. Ha vissza nézem az elmúlt évek blog bejegyzéseinek gyakoriságát, szemmel látható, hogy tavasszal mindig megcsappantak a posztok. Egyszerűen sosem volt ihlet, csak próbáltam túlélni a tél végi fáradságot. Na de most... most egészen más. Varrtam egy tulipánt. Egész csokrot tervezek, már 5 következő szál is félig készen. Az első nagyon tetszik, kíváncsi vagyok milyen lesz, ha már teli lesz a váza. Azért mutatok pinterestes képet, hátha valaki kedvet kap.

Én a videón látható módon varrtam a virágok fejét. Annyit változtattam, hogy folyékony duvilax jellegű ragasztóval kentem be a zöld anyagot, és úgy ragasztottam rá a szívó szálra az anyagot, nem varrtam rajta semmit (mármint a szárán). Ezen kívül mindent ugyanúgy csináltam mint a videón. Az enyém ilyen lett:
Ha készen lesz a teljes csokor biztosan lefotózom. mindenféle színűt szeretnék.
A tegnapi gyönyörű napsütésben kedvem támadt már picit tavasziasabb hangulatba hozni a házat, ezért munka után befutottam az Aranytűbe (méter áru üzlet) és vettem egy szép virágos anyagot a konyha asztalra. Otthon, míg a gyerekek az autóban aludtak, gyorsan megvarrtam a terítőt. Szerintem nagyon feldobta a konyhánkat, és még a Szilárd is megjegyezte, hogy milyen otthonos lett a konyha tőle. Azt hiszem futok még pár kört majd az Aranytűben :) .

2017. január 19., csütörtök

Új kezdet


Eltelt pár hónap az utolsó bejegyzés óta. Sok minden változott, de alapvetően minden a régi :) . Szeptemberben újra elkezdtem dolgozni, ott ahol az anyasági előtt. Gimiben tanítok. Sokat változott a hozzáállásom, meg az ottani helyzet, és a diákok is. Már nem ragaszkodom ahhoz, hogy feltétlenül mindenkinek meg kell tanulnia a fizikát. Megértettem, hogy van akinek nem kell, és akkor is boldog lehet :-) Régen számomra ez felfoghatatlan volt, hogy tud valaki úgy létezni, hogy nem érdekli mi miért, hogyan történik körülötte :-) . Egy biztos, kevésbé vagyok szigorú, elnézőbb lettem, amit láthatóan a gyerekek kezdenek kihasználni. Node, most nem is erről akartam írni.


Hiányzik a blogolás, hiányzik az alkotás, de tudjuk, vannak emberek, akik sosem elégedettek igazán. Én is közéjük tartozom. Nem mondom, hogy semmit sem csinálok, csak most valahogy nem mutatom őket, pedig azért született pár dolog. Varrtam is, tervben is van egy csomó dolog, a karácsonyi vásárra is sok dolgot sikerült készíteni. Mielőtt még elkapkodták, megmentettem belőlük egyet - egyet :-) 


Az új nagy projekt, ami most nagyon foglalkoztat, az egy "rongybaba" készítése. Nem a klasszikus értelemben vett rongybabáról van most szó, hanem az orosz tervezőtől, Tatiana Conne-tól származó gyönyörű, aprólékosan kidolgozott, stílusos és nem utolsósorban elbűvölő babáról.






 Persze millió féle színkombináció létezik. A kiegészítőket, a ruhákat, a színeket úgy válogatják össze, hogy az évszakhoz passzoló legyen. Akármeddig tudnám nézni ezeket a képeket :)
Csomó helyen olvastam már róla, de egy igazán jó, átfogó leírást nem találtam. A következő bejegyzésben megpróbálom ezt a hiányt pótolni. Igaz, hogy fázisfotók hiányoznak, de találtam egy jó videót, ami alapján én is készítem.  Közben olvastam pár cikket arról is, hogy milyen jók azok a babák, amiknek nincs kidolgozott arcuk, mert így könnyebben azonosítja a gyerek magával a babát. Ez a lényege a Waldorf babáknak is. Éppen ezért, hogy még inkább hasonlítson a Rozira a baba amit készítek, egyenes barna hajat rendeltem, ami remélem a napokban már megérkezik, mert azon kívül minden mást beszereztem. Illetve rendeltem még tornacipőt is, de ha az később jön, az nem olyan nagy probléma, mert találtam otthon olyan anyagot, amiből csizmát tudok készíteni. Egyébként mindent, ami nálunk nem beszerezhető, azt az aliexpressről rendeltem. Anyagilag is megéri, csak egy probléma van vele, sokat kell rá várni, de annál nagyobb az öröm amikor megérkezik, és az ember azt kapja amit elvárt :) Tegnap jött meg a Metoo nyulacska, amit a legtöbb baba tart a kezében. Kb. 3 hét alatt hozták ki. A sapit is már megkötöttem (kb. az ötödik sapi lett olyan, ami már nekem is meg felel :) ), vettem egy gombbehúzót a Lidlben(!!!), amire már nagyon régóta vágytam, és tegnap végre talpra állítottam a babát. Hiányzik még a ruhája, bár ahhoz is megvannak már az anyagok, és hát alig várom, hogy megérkezzen a haja!Szorítsatok! :)

2016. augusztus 27., szombat

Börzézünk

A varrással kapcsolatban már régen írtam. Oka van! Mostanában nem nagyon varrtam, mert tavasz vége felé olyan sok rendelésem volt, hogy nem bírtam vele. Minden este az altatás után leültem, és éjfélig varrtam. Szilárddal a kommunikációnk kb a nullával volt egyenlő. Egy idő után nagyon nem tetszett már ez a helyzet. Úgy döntöttem, nem èr ennyit. Úgyhogy annyiban változott a dolog, hogy már csak a börzékre varrok, előtte rászánok pár napot, amikor az anyuék vigyáznak a gyerekekre, én pedig varrok ezerrel. Az előző börzét egèsz sikeresnek éreztem. Remélem a mai sem lesz roszabb! :-)


2016. augusztus 22., hétfő

Ősz? Ősz!!!


Imádom az augusztus végi reggeleket/napokat. A tegnapi kiadós zivatar utáni napsütésben kimondottan jó volt sétalni pár kilométert a barátnőmmel és gumicsizmás gyerekeinkkel :-) A nehéz párás levegőtől pedig igazán elfáradtunk. Hazafelé még megálltunk a kötelező vadászgörény simogatáson, ami már lassan a napirendünkhöz tartozik, mivel minden nap 7-fél8 felé a mi házunkkal szemben a Csiliz partján pihen meg kb fél órát. Persze gazdástul, pórázon. Órát lehet hozzájuk igazítani, és egyértelműen hangról megismeri a gyerekeinket :-) Szerencsére nem megrémül hanem felugrik és odajön hozzánk.
Szóval olyan fáradtan értünk haza, hogy fürdés, vacsi, 2db Bogyó és Babóca olvasás után aludtak is a gyerekek mint a bunda. Még filmet is tudtunk nézni utána, pedig az utóbbi napokban erre esély sem volt. 
Ma reggel pedig jó masszív ködös szántóföldre bámulva ittam a reggeli kávét, míg a gyerekek próbáltak észhez térni. Egész konkrétan a Rozi visszaaludt a kanapén, Szili pedig zombiként nézte a Verdák 1-et, kb huszadszor. Szilárd még aludt. Az igazi hangulathoz azért még hiányzott a füst és gané szag :-) . Nem baj, így is élveztem! 
A kép nálunk már aktuális, a ház előtti gesztenyefa már szinte teljesen elbarnult, es hullatja a leveleit. Bár nálunk nem ilyen stilusos a levél szedés :-)

Lassan jön az ovi is, kezdődik a munka. Jövö héten kezdek újra munkába állni 4 évnyi anyasági után. Hülye érzés! Egész eddig azért imátkoztam, hogy kicsit szakadhassak ki itthonról, mert már megőrülök. Most, hogy ilyen közel a tanévkezdés, kicsit sajnálom, hogy már nem leszek itthon ennyit a gyerekekkel. Azért jó volt ez az anyasági, így visszagondolva. Még jó, hogy csak heti 2 napot fogok dolgozni az első tanévben, mert ha rögtön full óraszámban tanítanék, nem is tudom mi lenne,el sem tudom kèpzelni. Node, a lényeg, hogy most 12 órám lesz egy héten, és az bőven elég lesz. Azokon a napokon Rozi anyunál, Szili oviban lesz. 
Az ovit egyáltalán nem várja a Szili, pedig a végén már egészen megszerette, de most, hogy már tudja,hogy ott kell aludni, sírva ébred éjjelente, és kérdi, hogy reggel kell-e oviba menni. Aztán megbeszéltük, hogy nem kell aludnia, csak pihenjen egy kicsit. Ebbe bele ment, de szerintem tuti aludni fog mint a bunda minden nap. Azt is mondtam neki, bár nem tudom jól tettem-e, hogy majd néha tartunk csaló napot, amikor már délben elmegyek érte. Meglátjuk hogy fogja bírni, de egyelőre nem vagyok felkészülve lelkileg a reggeli cirkuszokra. Félek tőle. Meglátjuk mi lesz. 
Ja, és majd elfelejtettem, Szili le tudja irni a nevét!

Én a diétámmal most nagyon nehezen bírok. Megtorpant a fogyásom. Jelenleg -10k határában toporgok, és már fogytán a türelmem. Kb 2 hete nem bír megmozdulni, én pedig már egyre többet csalok, egyre kevésbé tudok parancsolni magamnak. A megálmodott végcél 5kg-re van tőlem. Most kellene még belehúzni, és nagyon boldog lennèk. Bárcsak ne létezne az a hülye pomber maci!

A Rozink olyan helyesen elkezdett beszélni, hogy csak kapkodom a fejem az utobbi napokban. Most megint beindult. Gyakorlatilag már bármit elismétel utánunk, csak a szavak még nem épültek be az aktív szokincsèbe, így önállóan mèg nem használja őket, de szerintem hetek kérdése.

Ma van a hatodik házassági évfordulónk, mozizni készülünk. Annyi jót hallottam már a Rossz anyák c. filmről, hogy kívàncsi lettem. Jól fog jönni egy könnyed nevetős film. Ugyanis észre vettük, hogy mióta suttyomban nèha újra eszek cukrosat, azóta visszajött a letargia és a fejfàjasok, pedig sosem voltam fejfájós. Èrdekes mennyire befolyásolja az ember szervezetét a rossz ètkezès.

Na mostmár be is fejezem, mert még szombaton kezdtem a posztot, tegnap már moziban is voltunk, szóval lassan aktualitását veszti :-)
Azért meg egy hangulat kép, ami a mai napra tökéletes:


2016. augusztus 5., péntek

Ovi festèse kèsz!

Igazából még múlt héten elkészültünk vele. Szerintünk jól sikerült, illetve az iskola igazgazójának is annyira tetszik, hogy a napközibe és az első és második osztályba is szeretnének festetni. Erre már csak szeptemberben kerül sor, mert először ki kell festeni a falakat. Több esténk rá ment, de mi is és a gyerekek is élvezték. Mutatom is milyen lett a végeredmény:

Kiscsoport:



 Érkező rész: (ezt már nem akartuk túldekoralni, mert a játszó teremmel együtt már túlzás lett volna)


A két ajtó közé felfestettük, hogy hogy is kellene megteríteni, hátha könyebben megjegyzik :-) 
 Folyosó:
Az öltöző szekrényei most augusztusban lesznek lecserélve.
Nagycsoport (ez mar kicsit oktatóbb jellegű):




Idén tervezzük meg lecserélni a függönyöket az egész oviban és iskolában, csak pénz kellene hozzà, de már van is ötletünk, hogy hogy is szerezzünk, de ez egy másik poszt lesz majd. Addigis most augusztusban kicserélik az öltöző szekrényeket, a nagycsoportban új törülközőtartók lesznek. Az ovi már egész elviselhető állapotban van, de az iskola siralmas. Kezdeni kell azzal is valamit. 

2016. július 31., vasárnap

Glutén- és cukormentes sajttorta

A hètvégén kemencés sütögetés volt anyuèknál. Gondoltam hozzájárulok valamivel amit mindenki ehet a családban. A tèsztáját a paleo almáspite tésztája szerint csináltam. Ugye a klasszikus sajttorta "tésztája" az összetört keksz és vaj keveréke. Volt is itthon gluténmentes kekszem, de cukros volt, a cukormentes meg gluténos....Muszáj volt kitalálnom valamit. Írom is a receptet:

Tészta:
300g dióféle (én 200g diót + 100g mandulát használtam, de legközelebb több mandulát teszek bele)
60g kókuszolaj (nyugodtan lehet helyettesíteni olvasztott vajjal, ha szabad)
1tk szódabikarbóna
3db tojás
Édesítő ízlés szerint (én eritritet használtam, de kóstolgattam, nem mértem)

Ezt összegyúrtam és belenyomkodtam egy nagy kiolajozott, kókuszlisztezett tortaforma alljába, és fel az oldalara is, majd betettem a hűtőbe míg elkészült a töltelék. Azért azt megjegyzem, hogy legközelebb csak 3/4 adag tésztát fogok készíteni, mert majdnem vastag volt a tészta.


Töltelék:
400g mascarpone
180g eritrit (legközelebb csak 150g-t teszek bele)
vanília aroma
4db tojás
3lk zsírtalanított kókuszliszt (vigyázat, nem kókuszreszelék)
Kb 2 tk citromlé

Ezt a mixer legkisebb fordulatszámú fokozatán homogénné kevertem, majd beleöntöttem a tortaformába és 150 fokon légkeverésen 1 órát sütöttem. Ha esetleg nagyon barnulna a teteje, akkor alufóliát kell a tetejére tenni (nekem nem volt rá szükség).
Amikor megsült, hagytam kihülni, majd lelki erőt vettem magamon, és ahelyett, hogy vércse módjára nekiestem volna, egèsz ejszakára hűtöbe tettem. Másnap fagyasztott málnából (mert a kertit a gyerekekkel megettük) és eritritből szószt főztem. Szerintem egyébként nagyon feldobta! Próbáljátok ki, ha valami kevésbé hizlaló édességre vágytok! :-)


2016. július 23., szombat

Felújított hintaszék

Már azt sem tudom hány évvel ezelőtt (kb 2) írtam egy posztot arról, hogy szeretnék felújítani egy hintaszéket a Szilinek. Mostmár a gyerekeknek közösen. Emlékszik mèg rá valaki? Itt feleleveníthetö:
http://holle2.blogspot.sk/2014/03/hintaszek-projekt-1.html?m=0
Azóta pihent a tèma. A nyár elején viszon a hintapad felújításába kezdtünk, de ez egy másik történet. Viszont akkor úgy döntöttünk, hamár egyszer elkezdünk festeni, akkor legalább a hintaszék projekt is haladjon. Fehérre festettük a vázat, a fa kartámaszt előtte leszereltük. Azt le kell még csiszolni, és befesteni. Ma este pedig kiszabtam rá a huzatot. Egész pofás lett. Mutatom is :-)


Jó sáros lett tőle a szőnyeg...